Sulyok Tamás visszaküldte az Országgyűlésnek a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő jogszabályt
Az államfőnek jogtechnikai kifogásai támadtak az elfogadott törvénnyel szemben.
Az államfőnek jogtechnikai kifogásai támadtak az elfogadott törvénnyel szemben.
Egy 258 paragrafusos salátatörvénybe rejtette el a kormány a 2022-ben óriási botrányt kiváltó rendelet szövegét.
Az Országgyűlés keddi szavazásaival folytatódik a törvénymódosítási dömping.
A tűzszünetre készülve több év háborús veszélyhelyzeti rendelete közül 137 oldalnyit emelne törvényi szintre a kormány, 258 új paragrafust alkotva. Ez érinti a menekültügyi eljárásokat, az árfigyelő rendszert, a taxitarifákat és a jegyzőkönyvek titkosságát is.
Semjén Zsolt kedden késő este nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítási javaslatot.
A kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem. Az Orbánék számára kényelmes rendeleti kormányzást is könnyítik az Alaptörvény módosításával, bár a Fidesz-frakció szerint ami könnyítésnek látszik, valójában szigorítás.
Ha véget ér a háborús veszélyhelyzet, a kormány megszabadulhat a rekordáron, hitelből beszerzett gázkészlettől, benyelve akár félezer milliárd forintos veszteséget. Egyelőre csak a kamatok ketyegnek.
A kormány szerint most nem annyira fontos a kaszinók játékosainak védelme.
A rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogszabályt a parlamentnek kell félévente kétharmados többséggel meghosszabbítani.
A kétharmados többség az évek óta tartó háborús vészhelyzet újabb 180 napos meghosszabbításáról döntött a parlamentben.
Az Országgyűlés stabil fideszes többsége várhatóan simán meg is fogja szavazni nekik.
Így Horváth Attila vezette tanácsa megkerülte, hogy döntsön a köz nélküli közmeghallgatás alkotmányosságáról.
A kormány javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége dönt majd a hosszabbításról a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakban.
A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik.
Az Országgyűlés hétfői döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy újabb 180 nappal, jövő év májusáig meghosszabbítsa a már másfél éve érvényben lévő különleges jogrendet, a háborús veszélyhelyzetet. A felhatalmazással a kormány folytathatja a rendeleti kormányzást.
Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére. Ezt Orbánék – ígéretük ellenére – már-már visszaélésszerűen ki is használják.
Miközben Orbánék az ukrajnai háború kezdete óta a magyar történelem legnagyobb humanitárius akciójával fényezik magukat, az új kabinetnek pedig első dolga volt a háborús veszélyhelyzet élesítése, az utolsók közt nevezett ki csak kormánybiztost a háború elől menekülők segítésére. A szándék komolyságát jól jelzi, hogy előbb volt kormányzati felelőse bárminek a Várnegyed patyomkinizálásától a nemzeti filmiparon át a rezsicsökkentésig, mint ennek.
Felkerült a kormány honlapjára a háborús veszélyhelyzetet június után is meghosszabbító törvénytervezet.
Először ismerte el a honvédelmi miniszter, hogy több száz főt küldenek el a magyar hadseregtől.